A skóciai egyetemek a fõbb állásközvetítõ irodáktól olyan visszajelzést kaptak, mely szerint az iskolapadból most kikerülõk az állásinterjúkon teljes tájékozatlanságot és a motiváció hiányát mutatnak fel.

A Thorpe Molloy Recruitment tanulmánya szerint a munkaadókat sokkolja, hogy a mai pályakezdõk mennyire rosszul teljesítenek az interjú körök során. A frissdiplomásokra szakosodott fejvadászcég az olajipari társaságoktól, melyeknek fiatal jelentkezõket közvetített, olyan visszajelzést kapott, miszerint a pályakezdõknek fogalmuk sincs arról, hogy felkészülten kell megjelenni az állásinterjún.

Még a legígéretesebb önéletrajz sem ér sokat, ha nem jut el a rendeltetési helyére, a döntéshozók íróasztalára. Az alábbi tippek segítségével azonban megsokszorozható ezen dokumentum esélyei a sikerre.

Ha már biztos vagy benne, hogy egy új állásra fáj a fogad, érdemes belegondolni, hogy az állást meghirdetõk pedig egy új, kiválóan teljesítõ alkalmazott után áhítoznak. Ezért a szakmai önéletrajzodat úgy kell összeállítanod, hogy az még véletlenül se végezze egy rakás hasonló papír tetején, amelyeket a kevésbé elõvigyázatos jelentkezõk küldtek be.

Az önéletrajzzal együtt küldött kísérõlevél funkciói:

1. Fel kell keltse a munkáltató érdeklõdését a mellékelt önéletrajz iránt.
2. Az önéletrajzhoz képest további információkat kell szolgáltasson: fõbb motivációink, céljaink.
3. Személyiségünkrõl is sokat elárulhat.
4. Pontosítja, hogy melyik állást pályázod meg.
5. Elárulja, hogy honnan szereztél tudomást a kínálkozó lehetõségrõl.
6.

A könyv az álláskeresés kihívásait igyekszik megkönnyíteni olvasója számára, legyen akár pályakezdõ, akár a sokadik munkahelyén helytálló munkavállaló. A rengeteg gyakorlati tanáccsal szolgáló kötet segít a karriertervezésben, majd bevezet az állásvadászat konkrét módszereibe, az ?önreklámozás? fortélyaiba. Megtanítja, milyen szerkezetû és tartalmú motivációs levél, illetve szakmai önéletrajz kelti fel az álláshirdetõk figyelmét, és felkészít az állásinterjúra.

Mit tehetsz tehát, hogy azt nyújtsd, amit várnak tõled?

Felkészülés

• Döntsd el, mit akarsz elérni. Vajon csak információra van szükséged egy adott szektorral, iparággal kapcsolatosan, vagy konkrét elképzelésed van az áhított pozícióról és szeretnéd elérni, hogy a kiválasztott 5-10 cég mindjárt behívjon egy interjúra? Ez legyen a kiindulópont, ami szerint kialakítod a stratégiát.


• Elõre válassz ki több céget, akikkel szeretnél elbeszélgetni.

Állásbörze - add el magad

Ha már ? a mostanában divatos szóval ? munkaerõ-piacról beszélünk, keresve sem találhatnánk ennek hamisítatlanabb megnyilvánulását, mint a napjainkban gombamód szaporodó állásbörzéket. Valóban, az állásbörze igazi ?munkaerõ-piactér? ? az egyetlen különbség, hogy itt mindenki egyszerre potenciális vevõ és eladó egy személyben. Mert jó, ha tudod: nemcsak a cégek ajánlatai az áruk (melyeket vagy megvesz valaki, vagy nem); te magad is áruként szerepelsz, hiszen végsõ soron magadat akarod eladni ? remélve, hogy nagy lesz rád a kereslet.

Önéletrajz buktatók

Az álláskeresés tulajdonképpen nem más, mint egy értékesítési folyamat elsõ marketing eszköze, ahol az eladni kívánt áru nem más, mint Ön. Számtalanszor elõfordult már, hogy egy igazán jó szakember el sem jutott odáig, hogy képességeirõl személyesen is számot adhasson, mert önéletrajza nem ütötte meg az elvárt minõséget. Az alábbiakban felsoroltunk néhány tipikus hibát, amit egy álláskeresõ hajlamos elkövetni önéletrajzában.

Magyarországon mindössze néhány cég foglalkozik az álláskeresõk angol nyelvû állásinterjúra való felkészítésével, annak ellenére, hogy az idegen nyelven zajló interjút egyre gyakrabban alkalmazzák a munkáltatók a leendõ munkatársak kiválasztásakor.

A tapasztalatok szerint az állásinterjúra tartók jóval feszültebbek, ha angol nyelvû beszélgetésen kell bebizonyítaniuk rátermettségüket. Ennek oka valószínûleg az, hogy az idegen nyelven zajló interjúkon a pályázóknak egyszerre több elvárásnak kell megfelelniük: meg kell gyõzniük az interjúztatót egyrészt arról, hogy nyelvtudásuk valóban eléri a kívánt szintet, másrészt pedig, hogy szakmai tudásuk alapján õk a legmegfelelõbbek az üres pozíció betöltésére, illetve, hogy egyéb személyiségjegyeik is megfelelnek a vállalati igényeknek.

Manapság, amikor egyre több a munkanélküli, cégek szûnnek meg egyik napról a másikra, és már nem divat harminc évig egy vállalatnál dolgozni, folyamatosan nõ az álláskeresõk száma. Természetesen, sokkal kellemesebb úgy új munkahely után nézni, hogy még megvan a régi, tehát nem az a kérdés, hogy az ember mibõl veszi meg például a karácsonyi ajándékokat. Mindazonáltal, ennek a variációnak is megvannak a veszélyei. Hogy elkerülhesse a kellemetlen következményeket, íme néhány tipp, mit NE tegyen, ha már egyszer titokban igyekszik új állást találni.

• Címzésnél a neveket nagy kezdõbetûvel, a beosztást (pl.: osztályvezetõ) és a szervezeti egységet (pl.: gazdasági osztály) kisbetûvel írjuk.
• A címzett neve alá kerüljön beosztása, ide írjuk a szervezetet is, nehogy névazonosság miatt rossz helyre kézbesítsék az ügyiratot. Ne feledkezzünk meg az úr vagy asszony szó használatáról sem. Manapság divatos az úrhölgy megszólítás is. Ha nem tudjuk, hogy férfi vagy nõ az, akinek írjuk a levelet, akkor a beosztás férfi és nõi változatát is tüntessük fel, és a kettõ közé választójelet tegyünk (Tisztelt Igazgató Úr/Igazgatónõ!).

• A kialakításnál legfontosabb az áttekinthetõség, a tagoltság, a lényeges részek kiemelése.
• Gyûjtsünk össze a témával kapcsolatos minden anyagot. Ha valami nem egyértelmû, szerezzünk hozzá információt.
• Gondoljuk végig, mit akarunk írni, esetleg vázlatot is készíthetünk. Több pontba, alpontba is foglalhatjuk közölnivalónkat.
• Ne törekedjünk mindenáron a személytelenségre! Ilyenkor körülményessé, nehezen érthetõvé válik fogalmazásunk.
• A levél megírásánál ügyeljünk a tükörre is, hiszen késõbb a levelet lefûzzük.

Ezek az írásbeli kapcsolattartásnak azok a területei, ahol a szigorú szabályok egyre kevésbé érvényesülnek, de néhány általánosan vett jellemzõ azért itt is felfedezhetõ. Általában a telefax szabályai kötöttebbek: ez külsõre általában egységes a cégen, sõt a cégcsoporton belül is.

Az elõlap fejléce ugyanazokat az adatokat tartalmazza, mint a nyomtatott levél, de a címzett adatai mellett feltüntetik, hány lapot küldenek faxon. Nem általános, de gyakori, hogy az elõlapon található egy lista, amelyen a küldõ bejelölheti, milyen célból küldi a faxot (tájékoztatás, véleményezés, továbbküldés).

Bár a mai vállalatok többsége saját fejléces papírt használ, elõfordulhat, hogy kifogy a készlet. Ilyen esetekben is mindig ezzel kell kezdeni a levélírást. Tehetjük a lap mindkét oldalára - általában jobb oldalra kerül -, a lényeg az, hogy itt kell feltüntetni a kapcsolattartáshoz szükséges legfontosabb információkat: kihez kell fordulni az ügyben, milyen telefonszámon érhetõ el.

A fejléc tartalmazza a cég nevét, címét, az ügyintézõ nevét, telefonszámát, telefaxszámát, e-mail címét is.

Botorság azt hinni, hogy aki írni tud, képes egy üzleti levél megírására is. Nem véletlenül része a gazdasági középiskolák tananyagának a levelezési ismeretek oktatása is. Gimnáziumon és egyetemen "felnõtt" menedzserek is mind többen vesznek részt iskolai rendszeren kívüli levélírás-ismereti fejtágítón. Õk is tisztában vannak azzal, hogy az ügyfelek vagy leendõ partnerek gyakran kénytelenek egy levél alapján képet alkotni rólunk és vállalatunkról.

Demény Soma, Westel

A munkáltatók mára igen nehéz helyzatbe kerültek, mivel a jelenlegi és potenciális munkavállalók jókora változáson mentek keresztül az elmúlt tíz év folyamán.

A kommunkáció újabb és újabb eszközeinek bemutatásával a napi információcsere sebessége megszüntette a fizikai határokat ember és ember között. Mára kezd homályosodni a ?vidék-fõváros? szemlélet, csakúgy mint ?a munkavállaló?-ról alkotott kép.

Firkola Ildikó, Sanyo

A bevezetõ elsõ mondata, mely szerint "egy biztos munkahely, ahol kezd valaki, onnan is menjen nyugdíjba" szemlélet nálunk nem ért véget. Japán vállalat lévén éppen hogy erõsítenünk kell e gondolatmenetet és a lojalitás kérdését.

A fõváros-vidék párhuzamok és ellentétek viszont valóban léteznek és nálunk is érezhetõek. Jómagam, ha nem is törzsgyökeres, de fõvárosi vagyok és a dorogi SANYO cég munkatársainak kiválasztásával foglalkozom.

Neumann Mónika, Personal Select

Az Internet szerepe kétségkívül vitathatatlan a munkaerõpiac hatékonyságának növelésében. Az internetes adatbankokon keresztül nagy számú munkáltató férhet hozzá nagy számú munkakeresõ önéletrajzához, ami az üres állások betöltését jelentõsen felgyorsítja, valamint biztosítja a kvalifikált munkakeresõk közül történõ választást.

Az Internet elsõsorban az érettségizett vagy diplomás pályakezdõk, valamint a néhány éves tapasztattal rendelkezõ szakemberek, középvezetõk csoportjaiban nyújt nagy elõrelépést ? õk az Internet fõ felhasználói, valamint õk képviselik azt a viszonylag nehezen megszerezhetõ réteget, amelyre a vállalatoknak nagy szüksége van.

A múltban megszokott "egy biztos munkahely, ahol kezd valaki, onnan is menjen nyugdíjba" szemlélet véget ért. Az álláskeresésben és a lojalitásban viszont nagy különbségek mutatkoznak a fõvárost és a vidéket illetõen. Tulajdonítható ez az Internetnek?

Budapesten jóval magasabb az Internethez hozzáférõk, illetve a rendszeresen Internetet használók száma. Ez nagyobb esélyt biztosít számukra, hogy a legújabb álláshirdetésekrõl értesüljenek, illetve egy adatbankban elhelyezett önéletrajz alapján "megtalálják" az álláskeresõt; amennyiben nem is keres konkrétan új lehetõséget, valószínûleg egy kedvezõ ajánlatra nem fog nemet mondani.