• Címzésnél a neveket nagy kezdõbetûvel, a beosztást (pl.: osztályvezetõ) és a szervezeti egységet (pl.: gazdasági osztály) kisbetûvel írjuk.
• A címzett neve alá kerüljön beosztása, ide írjuk a szervezetet is, nehogy névazonosság miatt rossz helyre kézbesítsék az ügyiratot. Ne feledkezzünk meg az úr vagy asszony szó használatáról sem. Manapság divatos az úrhölgy megszólítás is. Ha nem tudjuk, hogy férfi vagy nõ az, akinek írjuk a levelet, akkor a beosztás férfi és nõi változatát is tüntessük fel, és a kettõ közé választójelet tegyünk (Tisztelt Igazgató Úr/Igazgatónõ!).

• A kialakításnál legfontosabb az áttekinthetõség, a tagoltság, a lényeges részek kiemelése.
• Gyûjtsünk össze a témával kapcsolatos minden anyagot. Ha valami nem egyértelmû, szerezzünk hozzá információt.
• Gondoljuk végig, mit akarunk írni, esetleg vázlatot is készíthetünk. Több pontba, alpontba is foglalhatjuk közölnivalónkat.
• Ne törekedjünk mindenáron a személytelenségre! Ilyenkor körülményessé, nehezen érthetõvé válik fogalmazásunk.
• A levél megírásánál ügyeljünk a tükörre is, hiszen késõbb a levelet lefûzzük.

Demény Soma, Westel

A munkáltatók mára igen nehéz helyzatbe kerültek, mivel a jelenlegi és potenciális munkavállalók jókora változáson mentek keresztül az elmúlt tíz év folyamán.

A kommunkáció újabb és újabb eszközeinek bemutatásával a napi információcsere sebessége megszüntette a fizikai határokat ember és ember között. Mára kezd homályosodni a ?vidék-fõváros? szemlélet, csakúgy mint ?a munkavállaló?-ról alkotott kép.

Firkola Ildikó, Sanyo

A bevezetõ elsõ mondata, mely szerint "egy biztos munkahely, ahol kezd valaki, onnan is menjen nyugdíjba" szemlélet nálunk nem ért véget. Japán vállalat lévén éppen hogy erõsítenünk kell e gondolatmenetet és a lojalitás kérdését.

A fõváros-vidék párhuzamok és ellentétek viszont valóban léteznek és nálunk is érezhetõek. Jómagam, ha nem is törzsgyökeres, de fõvárosi vagyok és a dorogi SANYO cég munkatársainak kiválasztásával foglalkozom.

Neumann Mónika, Personal Select

Az Internet szerepe kétségkívül vitathatatlan a munkaerõpiac hatékonyságának növelésében. Az internetes adatbankokon keresztül nagy számú munkáltató férhet hozzá nagy számú munkakeresõ önéletrajzához, ami az üres állások betöltését jelentõsen felgyorsítja, valamint biztosítja a kvalifikált munkakeresõk közül történõ választást.

Az Internet elsõsorban az érettségizett vagy diplomás pályakezdõk, valamint a néhány éves tapasztattal rendelkezõ szakemberek, középvezetõk csoportjaiban nyújt nagy elõrelépést ? õk az Internet fõ felhasználói, valamint õk képviselik azt a viszonylag nehezen megszerezhetõ réteget, amelyre a vállalatoknak nagy szüksége van.

A múltban megszokott "egy biztos munkahely, ahol kezd valaki, onnan is menjen nyugdíjba" szemlélet véget ért. Az álláskeresésben és a lojalitásban viszont nagy különbségek mutatkoznak a fõvárost és a vidéket illetõen. Tulajdonítható ez az Internetnek?

Budapesten jóval magasabb az Internethez hozzáférõk, illetve a rendszeresen Internetet használók száma. Ez nagyobb esélyt biztosít számukra, hogy a legújabb álláshirdetésekrõl értesüljenek, illetve egy adatbankban elhelyezett önéletrajz alapján "megtalálják" az álláskeresõt; amennyiben nem is keres konkrétan új lehetõséget, valószínûleg egy kedvezõ ajánlatra nem fog nemet mondani.